A kötelező munkaalkalmassági orvosi vizsgálat eltörlése és adózása 2024 szeptemberétől

Még a tavalyi évben fogadta el a parlament a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvényjavaslatot, ami eltörli a munkaköri alkalmassági vizsgálat részeként elvégzett kötelező orvosi vizsgálatot. Az ágazati miniszterek által kiadott rendeletek azonban a jövőben is meghatározhatnak olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amelyek betöltésekor a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, illetve a munkáltató saját maga is a munkakör betöltésének feltételéül szabhatja az alkalmassági vizsgálatot.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (4) bekezdésének 2024. szeptember 1-től hatályos szövege alapján jogszabályban meghatározott esetben, illetve, ha a munkáltató elrendeli, a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 49. § (1a) bekezdése értelmében szintén a jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén kell – bizonyos kivétellel – a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján dönteni.

A fenti módosítások alapján egyértelműen megállapítható, hogy az általánosan kötelező munkaalkalmassági orvosi vizsgálat szeptember 1. napjával megszűnt, azonban a kormány továbbra is meghatározhat foglalkozásokat és munkaköröket, ahol előírás lesz a kötelező vizsgálat. A törvény emellett meghagyta azt a lehetőséget is, hogy a munkáltató saját döntésével kötelezővé tegye a vizsgálatot.

Fontos viszont, hogy továbbra is csak olyan munkára és akkor alkalmazható valaki, aminek ellátásához megfelelőek az élettani adottságai, egészsége és testi épsége, fiatalkorúaknál az egészséges fejlődése várhatóan nem károsodik a munkavégzés során, tevékenysége sem mások számára, sem reprodukciós képességére, magzatára nem jelent veszélyt. Ezért a munkáltatónak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy jogszabályi kötelezés hiányában is elrendelje a kötelező orvosi vizsgálatot, ha saját megítélése szerint a munkakör megkívánja azt. Nem beszélve arról, hogy így elkerülhető bizonyos mértékig a felelőssége egy esetleges munkajogi vita során.

A különböző nemzetgazdasági ágazatok különböző minisztériumok alá tartoznak, amelyeket utóbbiak saját hatáskörükben szabályozhatnak. Így augusztus 21-én és az azt követő napon – azonos szabályokkal – megjelent az Agrárminisztérium, a Belügyminisztérium, a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelettervezete is, melyeket társadalmi egyeztetés keretében augusztus 29-ig lehetett véleményezni.

A rendelettervezetek meghatározzák azt a 12 károsító hatást, melynek kitett munkakörök esetében továbbra is kötelező a munkaalkalmassági vizsgálat. Ilyen például a fokozott baleseti veszély, zaj, ionizáló sugárzás, vibráció, de ide tartozik a terhelő munkahelyi klíma, mely érdekes kérdéseket vethet fel nem csak a szabadban, de a beltérben dolgozóknál is:

A munkahely melegnek minősül, ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta. Zárt térben pedig, ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja.

Adómentes marad-e a nem kötelező munkaalkalmassági vizsgálat?

A foglalkoztatási szabályokra tekintettel nyomós érvek szólnak amellett, hogy a munkáltatók kifejezett jogszabályi kötelezés hiányában is elrendeljék a munkaköri alkalmassági vizsgálatot. Az Mt. alapján pedig ezt az orvosi vizsgálatot 2024. szeptember 1-jét követően is ingyenesen kötelesek biztosítani a munkáltatók, akár jogszabályi kötelezésen, akár saját döntésen alapul.

A gyakorlatban a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgálatok végzik a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, az ún. foglalkozás-egészségügyi ellátást, melyre az Szja törvény 1. számú melléklete 8.6. pontjának d) alpontja adómentességet biztosít. Ezzel kapcsolatban eddig nem tettek közzé jogszabály változást, vagyis egyelőre az adómentesség fennmaradására számíthatunk a jogszabályon alapuló és a munkáltató által önként elrendelt orvosi vizsgálatoknál egyaránt. Azonban a félreértések elkerülése érdekében hangsúlyozandó, hogy az egyéb céges egészségbiztosítások, az azok keretében biztosított szűrőcsomagok nem minősülnek foglalkozás-egészségügyi ellátásnak, így ezekre továbbra sem vonatkozik az adómentesség.