Táppénz összege és kifizetése 2024-ben

A táppénz egy olyan pénzbeli ellátás, amelyet a munkavállalók akkor igényelhetnek, ha betegség vagy sérülés miatt átmenetileg nem tudnak munkát végezni. Ez az anyagi támogatás segít pótolni a kieső jövedelmet a betegséggel töltött időszakban, biztosítva, hogy a dolgozóknak ne kelljen a megélhetésük miatt aggódniuk, miközben a felépülésükre koncentrálnak.

A táppénz jogi hátterét Magyarországon a társadalombiztosítási rendszer szabályozza, amely meghatározza, ki jogosult rá, hogyan történik a táppénz kifizetése, és milyen feltételek mellett igényelhető. Ez a támogatási forma nemcsak a munkavállalók, hanem a gazdaság egészsége szempontjából is fontos, hiszen hozzájárul ahhoz, hogy a munkaerő minél gyorsabban visszatérhessen a munka világába, miközben a megélhetése biztonságban marad.

Ki jogosult táppénzre?

Táppénzre az a munkavállaló jogosult, aki biztosított jogviszonnyal rendelkezik, azaz aki hivatalos munkaviszonyban áll, és ebből kifolyólag járulékot fizet a társadalombiztosításba. Emellett az is fontos feltétel, hogy a munkavállaló orvosi igazolást kapjon arról, hogy betegség vagy sérülés miatt munkaképtelen, és nem képes elvégezni a munkaköréhez tartozó feladatokat. A táppénz ellátást a betegséggel töltött időszakra lehet igényelni, miután a betegszabadság napjai lejártak.

A betegszabadság és a táppénz közötti különbség abban rejlik, hogy míg a betegszabadság az első 15 munkanapra jár, és ilyenkor a munkáltató fizeti a juttatást, addig a táppénz ezt követően lép életbe, és ekkor már az állam, a társadalombiztosítás terhére történik a kifizetés. Tehát arra a kérdésre, hogy "ki fizeti a táppénzt?", a válasz az, hogy az első 15 munkanap után a táppénzt a társadalombiztosítás finanszírozza, míg a betegszabadság ideje alatt a munkáltató biztosítja a juttatást.

A táppénz összege és számítása

A táppénz összegét számos tényező befolyásolja, elsősorban az érintett munkavállaló jövedelme, ami után biztosítottként társadalombiztosítási járulékot fizet. A táppénz alapja ugyanis ezen jövedelem naptári napi átlagának alapján lesz kiszámítva. A táppénz számítása során figyelembe veszik a bruttó társadalombiztosítási járulékköteles jövedelmet, valamint azt, hogy a beteg munkavállaló hány napot töltött táppénzen. Fontos tényező az is, hogy az érintett kórházi kezelés alatt áll-e, mert ez csökkentheti a táppénz mértékét.

A táppénz összege a megállapított naptári napi a bruttó 100% alap 60%-a, ha a munkavállaló legalább 730 napja biztosított, és otthon gyógyul. Ha ennél rövidebb ideig biztosított, vagy kórházban van, akkor a táppénz 50%-os mértékű lehet. A táppénz maximuma azonban nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 30-ad részét naponta.

Példa a táppénz számítására:

Tegyük fel, hogy valaki havi bruttó 400 000 Ft-ot keres, és otthon van betegállományban. Ebben az esetben a táppénz összege a következőképpen alakul:
• Napi táppénz = (400 000 Ft / 30) x 0,6 = 8 000 Ft
Ha a munkavállaló 10 napot tölt táppénzen, akkor:
• Összes táppénz = 8 000 Ft x 10 nap = 80 000 Ft
Ez az összeg természetesen függ a munkavállaló biztosítottsági idejétől, illetve attól, hogy otthon vagy kórházi kezelés alatt áll-e, de a számítási elv mindig azonos.

Különleges helyzetek

Vannak olyan esetek, amikor a táppénz hosszabb ideig tart vagy speciális feltételek vonatkoznak rá. A tartós táppénz és a kórházi táppénz két olyan helyzet, amelyek külön szabályozás alá esnek.

Tartós táppénz időtartama

A táppénz alapvetően legfeljebb egy évig igényelhető, de ez az időtartam meghosszabbítható, ha a munkavállaló folyamatosan biztosított, és az orvosi igazolás alapján továbbra is munkaképtelen. A tartós táppénz ideje alatt is a korábban említett szabályok érvényesek a táppénz összegének kiszámítására, azzal a különbséggel, hogy egy évnél hosszabb betegség esetén újabb orvosi vizsgálatok és igazolások szükségesek a jogosultság fenntartásához, melyet a Kormányhivatal Pénzbeli Egészségbiztosítási Osztályán bírál, valamint döntenek az ellátás folyósításáról.

Kórházi táppénz

Ha a munkavállaló kórházi kezelésre szorul, a táppénz mértéke általában alacsonyabb, mint az otthoni betegállomány esetében. Ilyen esetekben a táppénz összege a megállapított naptári napi bruttó 100% alap 50%-a, szemben az otthoni gyógyulásnál megszokott 60%-os mértékkel. Ez a szabály abból a megfontolásból ered, hogy a kórházi kezelés során a beteg a kórházi ellátása során teljes ellátásban és betegápolásban részesül.

Mikor fizetnek magasabb összeget?

Vannak olyan helyzetek is, amikor a táppénz összegét növelhetik. Például, ha a munkavállaló baleseti táppénzt igényel, ezeknél az eseteknél a táppénz magasabb százalékos arányban kerül megállapításra. Baleseti táppénz esetében például a bruttó kereset 100%-a vagy 90%-a jár, függetlenül attól, hogy otthon vagy kórházban van a munkavállaló.

Hogyan igényeljük a táppénzt?

A táppénz igénylése nem bonyolult folyamat, azonban néhány fontos lépést és dokumentumot be kell tartani annak érdekében, hogy az igénylő időben megkapja a támogatást. Íme egy lépésről lépésre útmutató, hogyan lehet táppénzt igényelni:

1. Orvosi igazolás beszerzése

Első lépésként a munkavállalónak orvosi igazolást kell kérnie a kezelőorvostól. Ez az igazolás tartalmazza a betegséggel kapcsolatos részleteket, beleértve azt is, hogy a munkavállaló mennyi ideig lesz munkaképtelen. Ezt az igazolást folyamatosan meg kell újítani, ha a táppénz időtartama meghosszabbodik.

2. A dokumentumok leadása a munkáltatónak

Miután az orvosi igazolás rendelkezésre áll, azt el kell juttatni a munkáltatónak. A munkáltató kötelessége, hogy továbbítsa az igényt a társadalombiztosítás felé, amely feldolgozza a kérelmet.

3. Az igénylés társadalombiztosítási feldolgozása

A munkáltató által benyújtott táppénz igényt a Társadalombiztosítási Kifizetőhely dolgozza fel. Az igényléshez szükséges további dokumentumok közé tartozhatnak a munkavállaló „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról”, mely a korábbi jogviszonyairól szóló igazolásokat tartalmazzák.

4. Táppénz kifizetése

A táppénz kifizetésének időtartama változhat, de általában 30 napon belül megtörténik. A kifizetés a társadalombiztosítás terhére történik, és közvetlenül a munkavállaló bankszámlájára kerül. Ha a folyamat során bármilyen probléma merülne fel, a társadalombiztosítás értesíti az érintettet, és kérheti a hiányzó dokumentumok pótlását.

5. Folyamatos igénylés hosszabb betegség esetén

Amennyiben a betegség hosszabb ideig tart, az orvosi igazolást folyamatosan frissíteni kell, és újra be kell nyújtani a munkáltatón keresztül a társadalombiztosítás felé. A táppénz folytatása automatikusan történik, amennyiben minden dokumentáció rendben van.

Gyakori kérdések a táppénzről

1. Ki fizeti a táppénzt?
 A táppénzt a betegszabadság első 15 naptári napját követően a társadalombiztosítás finanszírozza. Az első 15 naptári nap betegszabadság alatt a munkáltató köteles fizetni a munkavállaló juttatását, ezután a táppénz ellátást már a társadalombiztosítás folyósítja.

2. Mennyi ideig lehet táppénzen lenni?

A táppénz legfeljebb egy évig járhat, de bizonyos esetekben, például tartós betegség esetén, méltányosságból ez meghosszabbítható, melyet a Kormányhivatal PEO folyósíthat. Az orvosi igazolás alapján a munkaképesség helyreállásáig folyamatosan igényelhető a táppénz.

3. Mekkora a táppénz összege?

A táppénz összege a megállapított naptári napi a bruttó 100% alap 60%-a, ha a munkavállaló legalább 730 napja biztosított, és otthon gyógyul. Ha ennél rövidebb ideig biztosított, vagy kórházban van, akkor a táppénz 50%-os mértékű lehet. A táppénz maximuma azonban nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 30-ad részét naponta.

4. Hogyan számolják ki a táppénzt?

A táppénz összegét számos tényező befolyásolja, elsősorban az érintett munkavállaló jövedelme, ami után biztosítottként társadalombiztosítási járulékot fizet. A táppénz alapja ugyanis ezen jövedelem naptári napi átlagának alapján lesz kiszámítva. A táppénz számítása során figyelembe veszik a bruttó társadalombiztosítási járulékköteles jövedelmet, valamint azt, hogy a beteg munkavállaló hány napot töltött táppénzen, valamint a gyógyulási helyszínből (otthon vagy kórház) adódik össze. Otthoni gyógyulás esetén a táppénz mértéke magasabb (60%), míg kórházi ellátásnál alacsonyabb (50%).

5. Mi történik, ha a táppénz lejár, de még nem gyógyultam meg?

Ha a táppénz legfeljebb 1 évfolyósítási ideje lejár, és a munkavállaló továbbra sem képes dolgozni, akkor orvosi igazolással további ellátások is igényelhetők, például méltányossági táppénz vagy rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás, attól függően, hogy mennyire súlyos a betegség.

Miben segíthet a Forvis Mazars?

A Forvis Mazars segíthet a bérszámfejtés kezelésében, beleértve a táppénz ellátás kifizetésének pontos számítását és adminisztrációját. A vállalat biztosítja, hogy a munkavállalók táppénze időben és pontosan kerüljön kifizetésre, figyelembe véve a jogszabályi előírásokat.

Bérszámfejtések szolgáltatások

A Forvis Mazars jogi szakértői segítséget nyújthatnak a munkavállalókkal kapcsolatos jogi kérdésekben, beleértve a táppénzre való jogosultságot, a betegszabadság és a táppénz közötti különbségeket, valamint a munkavállalói jogokkal kapcsolatos egyéb információkat. Jogi tanácsadás