Fenntarthatóság és ESG – Beszéljünk róla! De miről is?

A vállalatok működésük során sok helyen és rengeteg módon hatnak a környezetükre - legyen szó akár természeti vagy társadalmi környezetről. A döntéseik hosszú távon befolyásolják a vállalat léte és működése által - közvetlenül vagy közvetetten - érintett felek életét és jövőjét, minél nagyobb vállalatról van szó, annál jelentősebben.

 A környezettudatos, fenntartható működés és vállalatirányítás, valamint a társadalmi felelősségvállalás már nem pusztán etikai kérdés, hanem a vállalati teljesítmény szempontjából is lényeges, hatással van a cég piaci és pénzügyi helyzetére, profitabilitására és a jövőbeli finanszírozási és fejlődési lehetőségeire.  Fontos és szükséges is foglalkozni tehát a vállalati fenntarthatósági kérdésekkel.

De mit is értünk fenntarthatóság alatt? Mi az az ESG? Mik a célok, amit el akarunk érni? Milyen szabályok és keretrendszerek léteznek? A vállalatoknak mit kell és mit nem kell tennie? Mit várhatunk ettől az egésztől?

Most induló cikksorozatunkban a környezeti, társadalmi és vállalati fenntarthatóság témakörét járjuk körbe, kifejezetten vállalati szemszögből bemutatva és vizsgálva azokat az intézkedéseket és döntéseket, melyek már hatályosak vagy épp kidolgozás alatt vannak, és melyek meghatározzák a jövőben a vállalatok működését, kijelölve azt az utat, amit követniük kell. 

A fenntarthatóság fogalmának eredete

A fenntarthatóság fogalma nem mai keletű. Ebben a most ismert értelmében már a 80-as évek elején használták, az ENSZ pedig 1987-ben megfogalmazta a hivatalos definícióját: „Fenntarthatónak nevezzük azt a fejlődést, amely lehetővé teszi, hogy a jelen nemzedékek kielégítsék szükségleteiket anélkül, hogy veszélybe sodornák a következő nemzedékek azon lehetőségét, hogy ők is kielégíthessék saját igényeiket.”

Fontos látni, hogy ez nem csak a természeti és egyéb, anyagi jellegű erőforrásokra vonatkozik, hanem a teljes természeti, társadalmi és gazdasági környezetre is, annak megőrzését, és a jogot az újabb generációknak, hogy ők is részesedhessenek abban, ami nekünk és az előző generációknak elérhető volt.

Ide tartozik a klímaváltozás kérdése is, amely az egyik legfontosabb tényezője és mozgatórugója a fenntarthatósági törekvéseknek. Változik az éghajlat és a változás olyan irányú, ami az emberiség és a teljes élővilág szempontjából nem kedvező.  Már az 1970-es években széleskörűen ismerté vált az a tudományos megfigyelés, hogy az emberi tevékenység eredményeképpen (is) fokozódó üvegházhatás és az általa okozott globális felmelegedés komoly veszélyt jelenthet a teljes bolygó ökoszisztémájára.

Már 1979-ben sort került az első klímakonferenciára Genfben, majd ezt követően, főleg a 90-es évektől gyorsultak fel az események (párhuzamosan a klímaváltozás hatásainak erősödésével), létrejöttek az ENSZ keretén belül azok a szervezetek (pl. Éghajlat-változási Kormányközi Testület, IPCC), megállapodások (pl. ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye, UNFCCC) és konferenciák (pl. Éghajlatváltozási keretegyezmény konferenciák, COP – ebből tavaly tartották a huszonnyolcadikot, Dubajban), amelyek fő célja a globális felmelegedés és általában a klímaváltozás elleni küzdelem.

Emellett, a 2000-es évektől fokozatosan bekerültek a célok közé további olyan témák, amelyek szintén jelentős kihívást jelentenek az emberiség jövője szempontjából. Ilyen témák például a környezetvédelem, a munka világa, az emberi jogok és a korrupció.

A fenntarthatóság tehát lényegesen többlet jelent már, mint a klímaváltozás elleni harc egyik eszköze, a környezeti mellett társadalmi és politikai (irányítási és szabályozási) témákra is kiterjed. Egyre többször használják az ESG fogalmát a vállalati fenntarthatósági törekvések egyfajta összefoglaló elnevezéseként.

Mi az az ESG?

Az ESG eredetileg egy pénzügyi / tőkepiaci szempontrendszer, ami segítséget nyújt a befektetések fenntarthatósági szempontból való értékeléséhez. E, mint környezeti (Environmental); S, mint társadalmi (Social) és G, mint (vállalat)irányítási (Governance) dimenziók mentén vizsgálva a vállalat működésének érdekelti körre való hatását, illetve a fenntarthatósági kérdések a vállalat teljesítményére, piaci és pénzügyi helyzetére, valamint jövőjére gyakorolt hatását.

Egyszerűbben megfogalmazva: egy minősítés, ami megmutatja, hogy egy adott vállalkozás tevékenysége milyen mértékben tekinthető környezeti és társadalmi szempontból kedvezőnek, még jobban leegyszerűsítve, zöldnek.

A kétezres évek elejétől terjed a használata, először csak a pénz- és tőkepiaci értelmezésében, majd egyre inkább bővülő körben és általánosabb interpretációjában. Mivel a betűszó jól és érthetően ábrázolja a vállalatok komplex felelősségét, nem csak a környezeti témákban, hanem a társadalom és vállalatok működésének érintettjei vonatkozásában is, így egyre inkább a fenntarthatóság egyfajta komplex és általános értelmű szinonimájaként használják széles körben.

Az ESG tágabb értelmezése túlmutat a hagyományos „zöld” minősítésen, olyan a vállatok számára szintén fontos felelősségi megközelítést is magában foglal immár, mint a vállalati felelősségvállalás (CSR, Corporate Social Responsibility) vagy a vállalatok felelősségét saját közvetlen működésük határain túlra, így a beszállítóikra és teljes értékláncukra kivetítő megközelítést.

Jellemzően ezt a bővebb értelmezést veszik alapul a fenntarthatósági jelentési keretrendszerek és jogszabályok megalkotása során.