Fenntarthatóság és az ESG alapjai: Nemzetközi fenntarthatósági keretrendszerek és sztenderdek – 1. rész

Manapság a nagyvállalatok számára egyre fontosabbá válik fenntarthatósági jelentések készítése, mert az érintettek (pl. tulajdonosok, munkavállalók, beszállítók, fogyasztók, vevők stb.) érdeklődése már nem kizárólag a pénzügyi teljesítményre összpontosul, hanem a környezeti és társadalmi hatásokra is. A jelentések elkészítésekor a vállalatok különböző szabványok és keretrendszerek közül választhatnak, amelyek segítenek a dokumentumok felépítésében és tartalmának meghatározásában. A keretrendszerek a HOGYAN? kérdésre, míg a szabványok a MIT? kérdésre adnak választ, emellett nemzetközi megállapodások és globális célok is alakítják a jelentéstétel módját.

Írásunk első részében a főbb keretrendszereket mutatjuk be, a második részben pedig a nemzetközileg elterjedt jelentési szabványok és mérőszámok rendszereit tekintjük át.

Az ENSZ Globális Megállapodás (UN Global Compact, UNGC) egy stratégiai kezdeményezés, amely 2000-ben indult, és tíz egyetemes elvet tartalmaz az emberi jogok, munkaügyek, környezetvédelem és korrupció elleni küzdelem terén. Az elkötelezett vállalatoknak ezekkel az elvekkel összhangban kell működniük, és éves jelentésben (CoP) kell bemutatniuk fenntarthatósági erőfeszítéseiket.

A Globális Jelentéstételi Kezdeményezés (Global Reporting Initiative, GRI) egy független, nonprofit szervezet, amely fenntarthatósági jelentéstételi szabványt fejlesztett ki és folyamatosan finomítja tovább. Ezek a szabványok világszerte elismertek és széles körben alkalmazottak a vállalati fenntarthatósági jelentések készítése során. A GRI szabványok moduláris rendszere lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy összehasonlítható és hiteles módon kommunikálják gazdaságra, környezetre és társadalomra gyakorolt hatásaikat. A szabványok három fő kategóriából állnak: egyetemes, ágazati és tematikus.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi információkkal foglalkozó munkacsoport (Task Force on Climate-related Financial Disclosure, TCFD) egy globális kezdeményezés, amelyet a Pénzügyi Stabilitási Tanács (Financial Stability Board, FSB) hozott létre 2015-ben. Célja, hogy javítsa és növelje a klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi információk közzétételét. A TCFD ajánlásai négy fő terület köré csoportosulnak: vállalatirányítás, stratégia, kockázatkezelés, valamint mérőszámok és célok. Ezek az ajánlások segítenek a vállalatoknak átláthatóan jelenteni a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket, és beépíteni ezeket a pénzügyi jelentéseikbe. A TCFD 2024-ben beépül az ISSB szabványaiba és felfüggeszti tevékenységét.

A természettel kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures, TNFD) egy 40 tagból álló munkacsoport, amely pénzügyi intézményeket, vállalatokat és piaci szolgáltatókat képvisel. Az általuk kidolgozott közzétételi keretrendszer összhangban van a TCFD irányelveivel és alapját képezi a globálisan összehangolt környezetvédelmi szabványoknak. Ez a rendszer a LEAP folyamatra épül (Locating, Evaluating, Assessing, Preparing), amely a szervezet és a természet kapcsolatainak feltérképezésére és a kockázatok értékelésére szolgál. A TNFD négy pillér köré rendezi a közzétételeket: vállalatirányítás, stratégia, kockázatkezelés, valamint mérőszámok és célok. A TNFD ajánlásait úgy alakították ki, hogy megfeleljenek a TCFD és az IFRS nyelvezetének, struktúrájának és megközelítésének, alkalmazva a kettős lényegesség elvét.

A Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (International Sustainability Standards Board, ISSB) egy globális kezdeményezés, amelyet az IFRS Alapítvány hozott létre 2021-ben annak érdekében, hogy magas színvonalú, átfogó fenntarthatósági jelentési szabványokat hozzon létre a befektetők és pénzügyi piacok igényeinek kielégítésére. Az ISSB által kidolgozott IFRS S1 és IFRS S2 szabványok segítséget nyújtanak a vállalatoknak abban, hogy átláthatóan jelenthessék a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket. E szabványok tartalmazzák a TCFD ajánlásait is, és célul tűzték ki, hogy a fenntarthatósági információk együtt jelenjenek meg a pénzügyi jelentésekkel. 2022 augusztusától az ISSB átvette a SASB szabványok irányítását, és elkötelezte magát azok fenntartása és fejlesztése mellett. Arra ösztönzi a befektetőket, hogy továbbra is alkalmazzák ezeket a szabványokat, amelyek fokozatosan beépülnek az IFRS szabályozásba is.

A Sustainability Accounting Standards Board (SASB) összesen 77 iparág-specifikus szabványt fejlesztett ki. Ezek célja, hogy azonosítsák és szabványosítsák azokat a fenntarthatósági kérdéseket, amelyek a leginkább relevánsak a pénzügyi teljesítmény szempontjából az egyes iparágakban. A SASB szabványok segítenek az iparág-specifikus kockázatok és lehetőségek azonosításában, amelyek döntéshozatalhoz hasznosak a befektetők számára, és költséghatékonyak a vállalatok számára. Nemzetközi alkalmazhatóságuk javítása érdekében folyamatosan frissítik őket. A TCFD-hez hasonlóan az SASB is integrálásra kerül az ISSB (IFRS) szabványaiba.