Az EU-s és magyar fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozás részletei

Az elmúlt években a vállalatok fenntarthatósági szempontú átvilágítása és az ezzel kapcsolatos jelentéstétel egyre fontosabb szerepet kapott mind az Európai Unió, mind Magyarország szabályozási rendszerében. Az EU területén tevékenykedő vállalatoknak nemcsak gazdasági teljesítményükről, hanem a környezetre és társadalomra gyakorolt hatásukról is átlátható és részletes beszámolót kell készíteniük. Ennek érdekében jelentős jogszabályi változások léptek életbe, amelyek célja a fenntarthatósági jelentéstétel minőségének javítása és a vállalati átláthatóság növelése. Két kulcsfontosságú irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és a CSDDD vagy CS3D (Corporate Sustainability Due Diligence Directive), alapjaiban változtatja meg a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeit. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk ezeket az új szabályozásokat, valamint a hazai ESG törvényt is.

Az európai fenntarthatósági jelentéstétel

A CSRD, azaz a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv jelentős előrelépést jelent a 2014-es nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvhez (NFRD) képest. Az új, 2023. január 5-én hatályba lépett irányelv a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek kiterjesztésére és minőségének javítására törekszik. A tagállamok saját jogrendjükbe való átültetés határideje 2024 júniusában járt le. Magyarországon a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénybe integrálták. A CSRD értelmében minden nagyvállalat, valamint a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások is kötelezettek tanúsított fenntarthatósági beszámolót készíteni az ESRS (európai fenntarthatósági beszámolási szabványok) szerint, amelyeket az EFRAG (Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport) készített elő. A nagyvállalatokra vonatkozó sztenderdek 2023. július 31-én kerültek közzétételre.

Elsőként, a 2024-es üzleti évtől a korábban az NFRD (nem pénzügyi jelentéstételi kötelezettség) hatálya alá tartozó nagyvállalatoknak az ESRS szabványoknak megfelelően kell elkészíteniük és közzétenniük a saját egyedi vagy összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentéseiket. Ez a vállalati kör jellemzően a tőzsdei nagyvállalatok köre, kiegészülve a jelentősebb pénzügyi intézményekkel.  A 2025-ös üzleti évtől ez a kötelezettség minden olyan nagyvállalatra érvényes, ahol a tárgyévet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:

-          250 alkalmazott,

-          20 milliárd forint nettó árbevétel,

-          10 milliárd forint mérlegfőösszeg.

A 2026-os üzleti évtől minden tőzsdén jegyzett társaságnak jelentést kell készítenie, kivéve a mikrogazdálkodónak minősülő vállalkozásokat, a 2028-as üzleti évtől pedig további jelentéstételi kötelezettség áll fenn a nem EU-s, de az EU szabályozott piacain jegyzett vagy EU-ban is működő vállalatokra.

Mentesítési lehetőségek az EU-s vagy harmadik országbeli anyavállalatok számára elérhetőek, ha az általuk készített összevont fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek, vagy EU-s anyavállalat leányvállalatai számára, amennyiben ezen leányvállalat készít és tesz közzé olyan fenntarthatósági jelentést, amelyben a mentesítendő leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek.

Ami jön, de csak 2027-től: az európai fenntarthatósági átvilágítási kötelezettség

A CS3D arra kötelezi a nagyvállalatokat, hogy globális értékláncukban azonosítsák és - amennyiben szükséges - enyhítsék, illetve orvosolják azokat az emberi jogi és környezeti hatásokat, amelyeket működésükkel előidéznek. Előírja a vállalatoknak, hogy olyan átvilágítási folyamatokat, átállási terveket dolgozzanak ki, amelyek biztosítják, hogy üzleti modelljük és működésük összeegyeztethető az 1,5 °C-os éghajlati céllal. A CS3D hatálya alá tartozó vállalatok kötelesek szabályzataikba és a vállalati kockázatkezelési rendszerükbe integrálni értékláncuk átvilágítását, azonosítani és értékelni a ténylegesen vagy potenciálisan hátrányos emberi jogi vagy környezeti hatásokat, és azok megelőzésére, enyhítésére vagy megszüntetésére intézkedéseket tenni. Az érdekelt feleket be kell vonniuk az átvilágítási szabályzatok kialakításába, és panasztételi rendszert kell létrehozniuk és működtetniük. Mérniük és nyomon követniük kell az intézkedések hatékonyságát is.

A már elfogadott direktíva fokozatosan lép életbe, egységesen, minden EU tagállamban: 2027-től az 5000 alkalmazottat és 1,5 milliárd eurót meghaladó forgalmat bonyolító vállalatok tartoznak a CS3D hatálya alá, 2028-tól a 3000 alkalmazottat és 900 millió eurós forgalmat meghaladó vállalatok, míg 2029-től az 1000 munkavállalót és 450 millió eurót meghaladó forgalmat bonyolító vállalatok. Az EU-ban jelentős tevékenységet folytató (az EU-ban keletkezett 450 millió eurót meghaladó nettó árbevétellel rendelkező), nem uniós székhelyű vállalatok is az irányelv hatálya alá tartoznak.

És a magyar ESG szabályozás, ami hasonló, de mégsem ugyanaz, mint az előző kettő

A magyar ESG szabályozás egy időben jelent meg az Európai Unió vállalati fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről szóló irányelvének (CSRD) magyar jogrendszerbe való átültetésével, azonban nem azonos azzal, hanem egy önálló fenntarthatósági célú átvilágítással és beszámolással kapcsolatos keretrendszer, amely nagy mértékben a vállalati értékláncra és azon belül is a beszállítói körre fókuszál. A törvény előírásai nagyrészt az EU-s CS3D-n alapulnak.

A 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan 2025-ben ESG beszámolót szükséges készítenie a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak, amelyeknél az előző pénzügyi év esetében a következő feltételek közül minimum kettő teljesül:

-          10 milliárd forint mérlegfőösszeg,

-          20 milliárd forint éves nettó árbevétel,

-          és az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt.

A következő évben a kötelezettséget kiterjesztik azokra a nagyvállalatokra, amelyek nem közérdeklődésre számot tartók és a három fent említett kritérium közül kettő teljesül rájuk az előző üzleti évre vonatkozóan, annyi különbséggel, hogy a foglalkoztatotti létszám határ 250 főre csökken.  Végül, a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásoknak a 2026. pénzügyi évi tevékenyégükről 2027-ben kell elkészíteniük az első ESG beszámolót.

Az ESG törvény átmeneti rendelkezése, hogy a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak a 2024-es üzleti évre vonatkozó, valamint a nagyvállalatoknak a 2025-ös üzleti évre vonatkozó ESG beszámolóinak csak előauditon kell átesniük, és nem kell azokat tanúsíttatni. Ezek az elővizsgálati eredmények nem nyilvánosak és nem kerülnek közzétételre.

Az ESG törvény előírja, hogy a vállalkozásoknak számos kulcsfontosságú átvilágítási kritériumnak kell megfelelniük. Dokumentált kockázatkezelési rendszert kell működtetniük az ESG kockázatok felmérése és csökkentése érdekében, mind a saját tevékenységükön belül, mind az ellátási láncban. Ez magában foglalja a környezeti és társadalmi hatások nyomon követését, valamint a vállalatirányítási hatások elemzését. A kockázatelemzési rendszert pedig legalább évente felül kell vizsgálni, és értékelni kell az ehhez kapcsolódó jelentéstételi folyamatot.   Ezen túlmenően, a vállalkozásoknak ki kell dolgozniuk egy belső felelősségvállalási stratégiát és rendszert. Rendszeres és eseti kockázatelemzéseket kell végrehajtaniuk, figyelembe véve a közvetlen beszállítókra vonatkozó kockázatokat is. Minden ESG kockázatra vonatkozó bejelentést, amely külső vagy belső panaszkezelési rendszerben történik, 30 napon belül ki kell vizsgálni, de ha társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségszegés merül fel, akkor azonnal intézkedni kell.

Az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében a vállalkozásoknak ESG beszámolót kell készíteniük és az ehhez szükséges kérdőívet ki kell tölteniük. Emellett a közvetlen beszállítókat is nyilatkoztatniuk kell egy újabb kérdőívvel a felmerülő kockázatok kapcsán, figyelembe véve a lehetséges hatásokat, azok gyakoriságát és kezelésük követelményeit. Végül, minden azonosított káros hatás tekintetében megelőzési és javító intézkedéseket kell alkalmazniuk.

A lényegességi vizsgálat (az ESG kockázatokat befolyásoló, továbbá a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeknek való megfelelést biztosító tényezők meghatározása a vállalkozás és a közvetlen szállítói vonatkozásában, az érdekelt felek igényeinek figyelembevétele mellett) során azonosított kockázatos szállítókkal a rendeletben meghatározott kérdőíveket kell kitöltetni. Ezek a kérdőívek százas nagyságrendű kötelező és több tucat önkéntesen megválaszolható kérdést tartalmaznak. Minél nagyobb a vállalat mérete, annál több kötelező kérdésre kell válaszolnia az átvilágítás során.  

Az átvilágítás során a beszállítókat 12 csoportba kell osztani, attól függően, hogy a székhelyük

a) Magyarországon, más EGT-országban vagy Svájcban,

b) OECD országban, vagy

c) harmadik országban található,

illetve, hogy nagy-, közép-, kis- vagy és mikrovállalat kategóriába tartoznak.

Összegzésként elmondható, hogy az EU-s és magyar szabályozások jelentős lépéseket tettek a vállalati fenntarthatóság és átláthatóság előmozdítása érdekében. Az új irányelvek és törvények nemcsak a vállalatok gazdasági teljesítményére, hanem a környezetre és társadalomra gyakorolt hatásukra is kiterjednek. Különösen fontos az értéklánc szemlélet, amely arra ösztönzi a vállalatokat, hogy globális értékláncukban azonosítsák és kezeljék az emberi jogi és környezeti hatásokat. Ezek a szabályozások arra ösztönzik a vállalatokat, hogy felelősségteljesen járjanak el, és aktívan hozzájáruljanak a fenntartható jövő megteremtéséhez.