A karbonlábnyomról

Mi az a karbonlábnyom? 

A karbonlábnyom egy olyan mutató, amely az emberi tevékenységek által a környezetbe bocsátott ÜHG koncentráció összességét jelzi, CO₂ egyenértékben kifejezve. Bár a köznyelvben a hangsúly általában a szén-dioxidon van, más gázok is hozzájárulnak az üvegházhatáshoz, mint például a vízgőz (H₂O), a metán (CH₄), az ózon (O₃) és a dinitrogén-oxid (N₂O).

A különböző gázok hozzájárulásának kiszámításához az úgynevezett globális felmelegedési potenciál (GWP) paramétert használjuk, amely összehasonlítja egy adott tömegű üvegházhatású gáz légkör-felmelegítő hatását ugyanannyi CO₂ légkört fűtő erejével. Így a különböző gázok hatása ugyanabban a mértékegységben, CO₂ egyenértékben (CO₂e) számítható ki.

A karbonlábnyom típusai

A tevékenységtől függően különböző típusú karbonlábnyomokat lehet azonosítani, figyelembe véve az adott tevékenység éves ÜHG kibocsátásait.

Egyéni karbonlábnyom

Ez az egyén fogyasztási szokásain alapul, és azokat az ÜHG kibocsátásokat veszi figyelembe, amelyek a közlekedési eszközök használatával, az otthoni fűtés és hűtés energiafogyasztásával, az étkezési szokásokkal, az áruk fogyasztásával és az újrahasznosítási szokásokkal kapcsolatosak.

Termék karbonlábnyom

Ez magában foglalja a nyersanyagok kitermelése, a gyártás folyamata, a szükséges energia előállítása, a termékek más vállalatok számára történő átalakítása, a fogyasztók általi használat és hulladékként történő kezelés szakaszaiban, valamint a szakaszok közötti szállítás során keletkező ÜHG kibocsátásokat.

Vállalati karbonlábnyom

A vállalat vagy szervezet működéséhez kapcsolódó ÜHG kibocsátások leltára. Ez az alapja az energiahatékonysági intézkedések azonosításának a szervezeten belül, valamint az ágazat más vállalataival közös intézkedéseknek.

Scope 1, Scope 2 és Scope 3 kibocsátások

Az ÜHG kibocsátások mérésére és jelentésére kidolgozott szabványok, mint például a GHG Protocol, három különböző kategóriába sorolják a kibocsátásokat:

• Scope 1 kibocsátások: A vállalat közvetlenül ÜHG kibocsátásai. Ide tartoznak például a vállalat saját kazánjában elégetett energiahordozók (praktikusan földgáz), a vállalati járművek üzemanyag-felhasználása vagy a gyártási folyamatok során keletkező kibocsátások. Ezek a kibocsátások közvetlenül ellenőrizhetők és kezelhetők a vállalat által.
• Scope 2 kibocsátások: Az energiafogyasztással kapcsolatos közvetett kibocsátások. Ebbe a kategóriába tartoznak például a vállalat által vásárolt elektromos áram vagy hőenergia felhasználásából adódó kibocsátások. Felmérésük elsősorban a közüzemi számlák és mérőórák alapján, míg csökkentésük energiahatékonysági intézkedésekkel valósítható meg.
• Scope 3 kibocsátások: A vállalat működéséhez kapcsolódó összes egyéb közvetett ÜHG kibocsátás. Ez a legszélesebb kategória, amely magában foglalja az ellátási lánc kibocsátásait, többek között az alkalmazottak munkába járását és az értékesített termékek életciklusa során keletkező kibocsátásokat. A Scope 3 kibocsátások mérése különösen nehéz, tekintve, hogy a vállalati értéklánc alapos megértése szükséges hozzá, azonban elengedhetetlen a teljes karbonlábnyom megértéséhez és csökkentéséhez.

Hogyan csökkenthetjük a karbonlábnyomunkat?

A felelős fogyasztás az egyik legnagyobb szövetségesünk, de még ennél is többet tehetünk a karbonlábnyomunk csökkentése érdekében, az alábbi tippek használatával:

• Helyi, szezonális termékek fogyasztása: A közeli vagy nulla kilométeres termékek fogyasztásával csökkenthetjük az élelmiszertermékek hűtéséből vagy szállításából származó CO₂ kibocsátásokat. Emellett hozzájárulunk a helyi gazdaság fellendítéséhez.
• Magas energiahatékonyságú készülékek használata: Az új generációs készülékek egyre fenntarthatóbbak és hatékonyabbak. Az eszközök címkéinek ellenőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy megtudjuk, a fenntarthatósági szabványok szerint készültek-e.
• Víz és elektromos áram hatékony használata: A fűtés hőmérsékletének 18-23°C között tartása jelentős megtakarítást eredményezhet. A természetes fény kihasználása nappal szintén csökkentheti a villanyszámlát.
• Fenntartható közlekedési eszközök használata: A tömegközlekedés vagy más megoldások, mint például a kerékpárok használata hozzájárul a karbonlábnyom csökkentéséhez, miközben javítja a városok mobilitását és az állampolgárok életminőségét.

Vállalati intézkedések a karbonlábnyom csökkentésére

A vállalatok és szervezetek is bevezethetnek intézkedéseket a karbonlábnyom csökkentése érdekében, mindig előnyben részesítve azokat az intézkedéseket, amelyek nagyobb hatással bírnak, és olyan irányelvek alkalmazásával, amelyek megteremtik a karbonlábnyom csökkentésének kultúráját a mindennapi működésük során.

• Energiahatékonyság előmozdítása minden területen: A termelési folyamatok optimalizálása és a vállalat épületeinek energiahatékonyabbá tétele nemcsak az energia hatékonyabb felhasználását és a kibocsátások csökkentését eredményezi, hanem hosszútávon jelentős pénzügyi megtakarítást is jelenthet a vállalatok számára.
• Megújuló energiaforrások használata: A mai energia mix átalakulása, illetve az ennek egyre nagyobb részét kitevő megújuló energiahordozók használata lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy egyre nagyobb arányban fenntartható energiát használjanak fel működésük során, ezzel pénzügyi és kibocsátási megtakarításokat elérve.
• Körkörös gazdaság előmozdítása és elveinek alkalmazása: A körkörös gazdaság elveinek alkalmazása számos előnnyel jár a vállalatok számára. Ezáltal a vállalat csökkentheti termékei CO₂ kibocsátását és minimalizálhatja az ehhez kapcsolódó természeti erőforrás felhasználást. Így a vállalat hozzájárulhat a helyi gazdaság fellendítéséhez az olyan termelési modellek népszerűsítésével, amelyek például a fordított logisztikán, közösségi szolgáltatásokon (sharing economy), szolgáltatás alapú megközelítéseken vagy a termelési folyamat zárttá tételén alapulnak. Emellett munkahelyeket teremthet és ösztönözheti egy innovatívabb és versenyképesebb ipari modell kialakulását.

Az ÜHG kibocsátás, a karbonlábnyomszámítás és a Scope 1, 2, 3 kategóriák megértése alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés eléréséhez. A vállalatoknak és az egyéneknek egyaránt szerepük van abban, hogy csökkentsék a klímaváltozás hatásait és hozzájáruljanak egy zöldebb jövőhöz. A pontos mérés és jelentés elősegíti az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, és segít a vállalatoknak megfelelni a fenntarthatósági céloknak és szabályozásoknak.