Milyen adóváltozásokat hozott 2024 nyara?

1. Védelmi hozzájárulás

A Kormány által meghirdetett, ún. „háborúellenes akcióterv” keretében védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert.  A befizetett összeg a Honvédelmi Alapba kerülne. Ugyanakkor a védelmi hozzájárulás nem egy új adónemet jelent, hanem a korábban már bevezetett különadók tovább élését, szigorítását takarja. Ha értelmezésünk helyes, akkor a védelmi hozzájárulás fogalma lényegében nem más, mint létező különadók szigorításának „márkaneve”, melytől azonban a Kormány 400 milliárd forintos bevételt remél. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az energiaszektorra és a multinacionális vállalatokra kivetett extraprofitadó, beleértve a kiskereskedelmi adót is, változatlan mértékű maradt. A háborúellenes akcióterv azonban a bankok esetén egyrészt az extraprofitadó és a tranzakciós illeték szabályainak módosítását jelenti, másrész bevezetésre kerül egy kiegészítő „devizaváltási” tranzakciós illeték is.

Hitelintézetek extraprofitadója

Habár a banki különadó mértéke változatlan maradt, augusztus 1-jei hatállyal szigorításra kerültek az állampapírok vásárlásához kapcsolódó adókedvezmény számítására vonatkozó feltételek. A pontosítás értelmében a számítás során az állampapír állomány névértéknövekménye maximum abban a mértékben vehető figyelembe, amilyen mértékben a teljes napi átlagos állampapír állománya növekszik a vizsgált egy éves periódusban. Mivel a jogszabály korábban értelmezhető volt úgy is, hogy a bankoknak a kedvezmény igénybevétele érdekében csak a hosszú lejáratú állampapírok állományát kell növelniük, így az állampapír-portfólió átrendezésével is ki lehetett pipálni a kedvezmény feltételét. A pontosítás révén az Állam a banki különadóból származó bevétel növekedésére számít. Az új szabályok hatályba lépésével az extraprofitadó rendeletben pontosításra került az állampapír fogalma is.

Pénzügyi tranzakciós illeték, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték

Augusztus 1-jétől megemelkedett a tranzakciós illeték mértéke, méghozzá a készpénzt nem érintő műveletek esetén a korábbi 0,3 százalékról 0,45 százalékra. Ezzel együtt 10 ezer forintról 20 ezer forintra nőtt, vagyis megduplázódott a fizetési műveletenkénti illetékfizetési limit. A készpénzfelvételek esetében az illeték mértéke 0,6 százalékról 0,9 százalékra nőtt, de megmaradt annak 150 ezer forintig terjedő illetékmentessége.

Mindemellett csökkent az illeték alapja a Magyar Posta útján kezdeményezett készpénzbefizetések, valamint a magánszemélyek fizetési számlájáról (kivéve az egyéni vállalkozói számlájáról) történő átutalások esetén. Míg korábban illetékalapnak a 20 ezer forint feletti részt, 2024. augusztus 1-ét követően már csak az 50 ezer forint feletti részt kel tekinteni.

Végül október 1-i hatállyal bevezetésre kerül egy új illetékfajta is: a különböző pénznemek közötti átváltással járó tranzakciókat érintő, ún. „kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték”. Ennek mértéke a rendeletben meghatározott illetékalap 0,45%-a, de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint. Az illetékfizetési kötelezettség vonatkozik minden olyan fizetési műveletre, pénzügyieszköz-vételre, valamint csereügyletre, amely tartalmaz devizakonverziót is.

2.  Egyéb változások

Az extraprofitadó rendelet módosítása mellett augusztustól hatályba léptek bizonyos, az adózás rendjét, valamint a szociális hozzájárulási adót érintő változások is. Ezek a szabályok a különadókhoz hasonlóan szintén rendeleti úton kerültek bevezetésre.

Az adózás rendjét érintő változások

2024. augusztus 1-től megduplázódott az adóhatóság által kiszabható általános mulasztási bírságok maximális mértéke. Ennek következtében az általános bírságszabály alapján természetes személy adózó 200 ezer forint helyett 400 ezer forintig, nem természetes személy adózó 500 ezer forint helyett 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Továbbá az eddigi 1 millió forint helyett akár 2 millió forintos bírsággal is sújtható az az adózó, amely be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz, valamint, ha az adózó a számla- és nyugtakibocsátási vagy az iratmegőrzési kötelezettségének szabályait megsérti. Fontos szabály, hogy a megnövekedett bírságmértékek csak az augusztus 1-jét követően esedékes kötelezettségek megszegése esetében alkalmazandóak.

Szociális hozzájárulási adó

Szintén egy új kormányrendelet értelmében eltérően kell alkalmazni a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény („Szochó törvény”) szabályait a munkaerőpiacra belépő munkavállalók után igénybe vehető szochó kedvezményre vonatkozóan.

Egyrészt szigorodtak a kedvezmény feltételei: a 2024. augusztus 1-jét követően létesített munkaviszonyok esetében egy magyar állampolgár akkor minősül munkaerőpiacra lépőnek, ha az adóhatóság adatai alapján a foglalkoztatás megkezdése előtti 365 napon belül legfeljebb 92 napig volt biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya vagy vállalkozói jogviszonya. Korábban a 92 napos korlát meghaladását rövidebb, 275 napos időszakon belül kellett vizsgálni.

Másrészt szigorították a kedvezmény érvényesítésének időkorlátját is: a kedvezményezett időszak a korábbi három évről 18 hónapra csökkent, amelyen belül 1 évig lehet a teljes munkabérre, de legfeljebb a minimálbérre jutó szochó 100%-ának megfelelő kedvezményt alkalmazni, majd az ezt követő 6 hónapban a kedvezmény a számított szochó 50%-a.